Oldalunkon a jobb felhasználói élmény nyújtásához engedélyeddel sütiket (cookie) fogunk használni. 

További információ

Menü és Shop Belépés

Szamóca vs. eper!?

 
"Hadd kezdjem mindjárt a nevével. Ezt a gyümölcsöt a kertészszakma dolgozói hivatalosan szamócának nevezik - függetlenül attól, hogy erdőben vagy kertben terem, és nem téve különbséget az apró (lásd: eperajak) és a termetes gyümölcs között... kezdi mesélni Bálint gazda.
 
Igen ám, de ezt a kifejezést a közvélemény - minden botanikai indokoltsága ellenére nem hajlandó elfogadni, és a piacon változatlanul eper néven árulják ezt a finom, ízes, illatos gyümölcsöt.
 

Pedig a név némi további félreértésre is okot szolgáltat, ti. a fehér és fekete eper (Morus) azokon az út menti fákon terem, amelyek leveleivel valamikor a selyemhernyókat táplálták. A fekete epret viszont nem helyes szedernek nevezni, mert a szeder annak az indázó, többnyire tüskés növénynek a gyümölcse, amely az utak szélén parlagokon - és mostanában már a kertekben is - érleli a fekete, málnaszerű gyümölcsét...

...A szamóca a mérsékelt klímájú földrészeken mindenütt elterjedt. A mi erdeinkben és tisztásainkon az erdei szamóca (Fragaria vesca) sötétvörös, édes, igen zamatos gyümölcsei érnek. A nagy gyümölcsű fajtákat Észak-, illetve Dél-Amerikából származó ősöktől származtatják. Roppant sok fajtáját termelik, és ezek igen gyorsan váltják egymást; az újak miatt elfelejtjük a régieket.

A kertekben leggyakoribbak az egyszer termő, nagy gyümölcsű fajták, amelyek május végétől június végéig szüretelhetők. A hónapos szamócák a nyár derekától késő őszig teremnek, de gyümölcseik aprók. Valamivel nagyobb a mosusz szamóca igen zamatos gyümölcse. A folyton termő szamócák gyümölcsei nagyok, és a nyár eleji, első nagyobb termésüket követően még többször érlelnek gyümölcsöt..."

A teljes cikk a balintgazda.hu -n érhető el.

Borászatunk kínálatából
3.000 Ft
3.500 Ft
5.600 Ft
3.000 Ft
8.800 Ft
14.000 Ft
Hírek, érdekességek

Mivel Klárafalva, borászatunk otthona egy 600 lelket számláló kis település, így sokan nem tudjátok, hogy merre is keressétek a térképen. Most megmutatjuk és egyben lerántjuk a kukutyini zabhegyezésről is a leplet!

“Koccintunk rá?”, kérdezzük sokszor. De honnan jön a koccintás maga? Mióta csilingelnek a poharak és flőték, mikortól csattannak egymásnak kriglik és kupák? Mi az, hogy "tósztot" mondunk?


 

De tényleg: miért nem savanyú vagy fanyar, ami nem édes?